– villanyszerelés felsőfokon

Lakossági ügyfelek

Kis- és középvállalkozók

Ipari beruházók

Egy utas, két utas kazettás típus

Antibakteriális hőcserélő és légszűrő: Hőcserélőnket és légszűrőnket a Samsung egyedülálló antibakteriális vegyületével kezeljük. Ezek az antibakteriális alkotóelemek meggátolják, hogy gombák vagy baktériumok jussanak be a rendszerbe, így frissebb és tisztább légkondicionált környezetet biztosítanak. Mi több, a hosszú élettartamú légszűrő semmiféle karbantartást nem igényel 2000 órán át.
Kompakt kivitel: Az egységnek nincs nagy helyigénye, alacsony mennyezetre is szerelhető. A mennyezetre szerelhetőség révén több hely marad a helyiségben, és akár 180 mm-es mennyezeti térbe is befér. Sőt stílusos kivitele révén bármilyen belső térrel harmonizál.
Cseppvízszivattyú: Az cseppvízszivattyú akár 750 mm-rel a leeresztési pont fölé is képes emelni a kondenzvizet. Így rugalmasabban vezethetők a csövek a mennyezeti térben.
Kettős szigetelésű szekrény: Nedves helyen a fémszekrény könnyen rozsdásodik. A Samsung egyutas kazettás légkondicionálója viszont kettős szigetelésű, így a pára nem rozsdásítja.
Alacsony zajszintű működés: A keresztventilátor minimálisra csökkenti az üzemi zajszintet. A Samsung egyutas kazettás légkondicionálója (alacsony ventilátor fokozatban) mindössze 37 dB mellett üzemel.

Fan-coil-ok

Az angol fan és coil szavak fordítása a következő: fan (fan) ventilátor; coil (koil) kalorifer, magyarul még nevezik hűtőkonvektornak, ventilátoros konvektornak is. Fan -coil napjainkban a legkorszerűbbnek mondott hűtő- és fűtőrendszerek egyike. Ezekkel a berendezésekkel kialakított hálózatot csak az építés stádiumában lehet házakba, lakóépületekbe telepíteni (komolyabb bontási munkák nélkül). A fan-coil berendezést a magasabb komfort igények kielégítésére tervezték, s érezhetően egyre többen támasztanak színvonalas követelményeket az életkörülményeikkel szemben.

A berendezés egy lamellás hőcserélő felület, amelyen egy ventilátor segítségével a helyiség levegőjét áramoltatjuk keresztül. Képletesen szólva egy radiátor, melyre ventilátort szerelünk, és látványos műanyag bevonattal látunk el. A hőcserélő felület apró bordák sokasága, ezáltal többszörösére nő a hőleadó rész egy hagyományos radiátorhoz képest. A nagy hőcserélő felületnek és a ventilátoros levegőkeringtetésnek köszönhetően a berendezés hűtésre is alkalmas, amennyiben hideg vizet keringetünk rajta keresztül. A hagyományos radiátorok több okból sem alkalmasak hűtésre. Az egyik: a hideg felületen keletkező kondenzáció (lásd: a hűtőből kivett sörösüveg esete nyáron), amely a radiátoroknál szabadon a padlóra csöpögne; a másik ok pedig a hűtéshez túl kicsi hőcserélő felület (a hűtési hőlépcső alacsonyabb a fűtésinél, tehát megfelelő teljesítmény csak nagyobb felület esetén adható le).

Kétcsöves fan-coil

A kétcsöves fan-coil esetén a hűtővíz ugyanabban a csőpárban kering, mint a fűtővíz: a szezontól függően kell kiválasztani a hőközpontban a fűtési vagy hűtési üzemmódot. Ebből következik, hogy a készüléken csak két csonk és egy hőcserélő van, amelyben felváltva hideg (nyáron), illetve meleg (télen) víz kering. Családi házaknál ezt használják a leggyakrabban.

Négycsöves fan-coil

A négycsöves változatoknál viszont külön rendszert kell kiépíteni a téli, illetve a nyári üzemnek, külön csőpáron kering a fűtővíz és külön csőpáron, a meleg víztől függetlenül a hűtővíz: ezért hívják "négycsöves" rendszernek.
A fan-coil ebben az esetben két, egymástól független hőcserélőt tartalmaz, és négy vízoldali csonkja van. A négycsöves berendezésnek a kétcsöveshez képest az az előnye, hogy a berendezés automatikusan, az igényeknek megfelelően hűteni vagy fűteni tud szinte azonos időben, az átálláshoz emberi beavatkozás nem szükséges, mint ahogy közben átkapcsolás sem a kazán és a folyadékhűtő között.
Ezáltal pl. átmeneti időben (március-április, október-november) az épület északi tájolású helyiségeiben fűtenek, míg a déli tájolású részben hűtenek, természetesen azonos időben! Erre a módra akkor lehet szükség, ha a helyiség magasabb komfortfokozatú (pl. bankok, irodák, laborok stb.) vagy a helyiség belső hőmérséklete nem függ a külső időjárástól, nagy üvegfelületekkel rendelkezik az épület, ezért a nap egyik időszakában hűteni kell, a másik részében viszont fűteni (pl. számítógéptermek, laborok, nagy ablakfelülettel rendelkező helyiségek stb.), vagy nagy az eltérés a különböző helyiségek igényei közt.
Négycsöves rendszer választása esetén szükséges egy-egy mágnesszelep alkalmazása a fan-coil fűtés- és hűtésoldali csonkjain. Fűtéskor a hűtési mágnesszelep van zárva, hűtéskor viszont a fűtési szelep zárt, így elkerülhető, hogy a fan-coilon egy időben hideg és meleg víz is áramoljon. A szelepeket a termosztát vezérli (zárja-nyitja), ezért négycsöves rendszer esetében erre alkalmas vezérlőtermosztát szükséges.
A négycsöves rendszer további előnye, hogy a fűtési hőcserélő kisebb felületű, mint a hűtési, ezért a fan-coil fűtési teljesítménye összhangban van a hűtési teljesítménnyel, vagyis nem áll fenn az a veszély, mint ami a kétcsöves rendszer esetében, hogy a fűtési teljesítmény - szükségtelenül - sokkal nagyobb, mint a helyiség által igényelt. Négycsöves rendszer esetében éppen ezért meg kell vizsgálni és méretezni a fan-coil-okat a téli évszakra is.

A rendszer több ponton jelent előrelépést a külön-külön kialakított fűtő- hűtőrendszerekkel szemben:

• egy lakótérben csak egy gépi berendezés jelenik meg, hiszen az hűteni és fűteni is tud,
• egy csővezetékrendszert kell kiépíteni a hűtéshez és a fűtéshez,
• a hűtő-fűtő rendszer olcsóbb, mint ha külön fűtést és külön hűtést kiviteleznénk,
• a fan coilokkal kialakított fűtési rendszer üzemeltetési költsége kedvezőbb, mint a hagyományos radiátoros fűtésé,
• a fan coilokba légszűrők vannak beépítve, így a belső terek tisztábbak, mint a radiátoros fűtéssel kialakított lakterekben: nem alakulnak ki porcsíkok a készülékek felett,
• a fan coil-os fűtések gyorsan és hatékonyan szabályozhatóak

Az így kialakított és szerelt rendszereket, minden esetben érdemes tervezővel terveztetni, és gyakorlott képzett szerelővel szereltetni.

Az alacsonyabb bekerülési költségnek és a következőkben ismertetett kedvező tulajdonságoknak köszönhetően lassan egyeduralkodó hűtő-fűtő berendezéssé léptek elő a bankok, irodaházak és más igényesebb létesítmények esetében, sőt a kedvező tapasztalatok után egyre inkább kezdik meghódítani a magánszektort, és a családi házakban is egyre gyakrabban alkalmazzák.

Előnyei:

• alacsonyabb beruházási költség, mint a hagyományos radiátoros és klímarendszer együttes alkalmazása esetében
• a helyiségben csak egy berendezésre van szükség
• számos elhelyezési módban gyártják (parapetes, álmennyezeti stb.)
• friss levegő bevezetésével szellőztetésre is használható
• elegáns, gömbölyített forma
• könnyű tisztítani
• a kivehető és mosható légszűrő megszűri az áramoltatott levegőt, megtisztítva azt a szennyeződésektől, nem okoz porlebegtetést
• alacsony energiafogyasztás
• rendkívül gyorsan felfűti a helységet

A fűtési melegvíztől a hőhordozó szerepét levegő veszi át. A klasszikus, központi légkezelésű, légcsatornás megoldás e tárgyalási keret épületeiben nem jellemző. A légfűtés egy változata, a "fan-coil" hőleadó egyre inkább térthódít. Lényege, hogy a radiátor szerepű bordáscső hőcserélőhöz ventilátort szerelnek, és ezzel annak hőleadása a természetes áramlástól függetlenedik. Így a készülék teljesítménye jelentősen megnő, esztétikus burkolatokba, vagy akár álmennyezetbe rejthető.

Előnyök:

• ugyanaz a berendezés mely télen fűt, nyáron hűteni is képes ( természetesen, ha van a kazánhoz hasonlóan hűtőberendezés is)
• a radiátornál kisebb, könnyebben burkolható helyigény

Hátrányok:

• zajveszély
• elektromos hálózat szükségessége
• magas beruházási költség

vissza a főoldalra